Gyógyfürdők Blog

A koronavírusos helyzet okozta kényszerű üzemszünet után már javában készülnek Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn a június eleji nyitásra.

Egy munkatárs a klór mennyiségét méri a medencében a Sóstógyógyfürdők Zrt. Parkfürdőjében, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn 2020. május 26-án.

A koronavírus-járvány miatt a strandok vizeiben az eddig megengedett 0,3 kg/m3 klórtartalmat 0,5 kg/m3-re emelte fel az ellenőrző hatóság. A parkfürdőben hat forgatott, klórral fertőtlenített, homokszűrővel tisztított medencét feltöltöttetek és folyamatosan készülnek a hatósági és akkreditált saját vízminták. A tervek szerint június hatodikától tudják fogadni a strandolni vágyókat.

A kedvelt és hatékony fürdőgyógyászati kezelések közé tartozik a szénsavas kádfürdő. Ez leginkább ahhoz hasonlítható, mintha egy kádnyi bubis ásványvízbe ülnénk bele. A kis buborékok kellemesen masszírozzák a testet és ennek élénkítő, frissítő hatása is van.

A szénsavas kádfürdős kezeléseket elsősorban különféle szív- és érrendszeri problémák esetén szokták alkalmazni. Ugyanakkor az élénkítő tulajdonsága miatt az egészséges emberek is kedvelik ezt a kezelést, illetve amennyiben nem áll fenn valamilyen ellenjavallat, akkor náluk is alkalmazható.

Van azonban néhány dolog, amit a szénsavas fürdővel kapcsolatban fontos betartani. Nem is annyira a kezelt személy, hanem a személyzet szempontjából. A kezeléseket eleve szakképzett személynek kell felügyelnie, a páciens nem hagyható magára a kádfürdős kezelés során.

Hazánk gyógyfürdő-kultúráját tekintve, legalább kétezer esztendős múltra tekinthet vissza. A fejlett római fürdőkultúra Pannónia területén is kialakult és már az időszámítás előtt is a mozgásszervi, reumás betegségek leghatásosabb természetes gyógymódja a gyógyvízkúra volt. Később — annak ellenére, hogy a korai kereszténység fürdőellenes véleményen volt — a VI. század körül a szerzetesrendek is szívesen építették klastromaikat, kórházaikat a meleg, gyógyhatású források közelébe.

Nem lehet véletlen, hogy a honfoglalás korában a mai Császár fürdő, Szent Lukács fürdő közelében, Felhévizen volt a magyarok egyik jelentős települése.

A Hévízi-gyógytó az ország legismertebb látványosságai közé tartozik. Szimplán Hévízi-tóként vagy Hévízi-gyógytóként is szokták emlegetni. A gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 hektár területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyhatású termálvizes tava.

Ellentétben a többi melegvizes tóval, amelyek jellemzően vulkanikus eredetű helyeken és agyag- vagy sziklatalajon vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó, amelyet a 38 méter mély Hévízi-forrásbarlangból feltörő, percenként 30–40 ezer liter vízhozammal 38 °C-os víz táplál.

A lenti fotót 2019. december 14-én készítette Varga György, az MTI fotóriportere.

Cserkeszőlő a Körös-Maros Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park része, így a környék is számos különleges látnivalót kínál. Történelmi kuriózumok a 4-5000 éves őrhalmok, a kurgánok, az ősgyep és Nagy-Fertő védett világa pedig elsősorban az ökoturizmus híveit vonzza. A cserkeszőlői Nagy Fertő-tó a Tiszazug egyik legjelentősebb szikes tava, amely a legelőkkel együtt 126 hektáros védett területet foglal magában.

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár és a Zalakarosi Fürdő közös együttműködésével Becsületkönyvtár nyílt a Fürdő pihenőtereiben, ahol két fürdőzés között egy jó könyv társaságában élvezhetik vendégeink a pihenést.

 Az olvasósarkot Cziráki László, a Fürdő vezérigazgatója, Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója, valamint Kardos Ferenc, igazgatóhelyettes avatták fel.

A fürdő stratégiájában kiemelt szerepet kapott a társadalmi szerepvállalás, a térség alapítványaival, egyesületeivel, intézményeivel az együttműködés, az együttgondolkodás, az összefogás fontossága.

Az alig több mint 2200 lelket számláló Cserkeszőlő termálfürdőjét az ötvenes években nyitották meg, vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé. A fürdő 1993-ban került az önkormányzat tulajdonába, de 1998-ig alig történt valami fejlesztés a környékén. Ekkor választották Szokolai Lajost a község polgármesterévé (aki idén már nem indult a választáson) a vállalkozó pedig új szemléletet honosított meg az önkormányzatnál. Ennek és a befektetett egymilliárd forintnak köszönhetően a kis település fürdője azóta jó néhány "nevesebb" fürdőt is maga mögé utasított.

Debrecen legjelentősebb turisztikai fejlesztése zajlik a Nagyerdőben, 8,5 milliárd forintos beruházással új vizes létesítményt, "vízivárost" hoznak létre a korábbi termálvizes strandfürdő területén.

Az összességében 8,5 milliárd forintos turisztikai beruházást a kormány 6 milliárd forinttal, a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,7 milliárddal támogatja, a többi forrást önerőként Debrecen önkormányzata és vagyonkezelő holdingja biztosítja.

A fejlesztést a helyi igények mellett az is indokolja, hogy egyre népszerűbb turisztikai célpont Debrecen, tavaly 12 százalékkal nőtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma a korábbi évhez képest, és elérte a félmilliót.

Furcsa hírre bukkantunk az MTI archívumában. Vajon megvalósult ez a fejlesztés? :-o

Peking, 1994. március 9. szerda - Kínai-magyar vegyes vállalkozásban termálfürdő építését tervezik a kínai Hopej tartományban, Pekingtől mintegy százötven kilométerre. - A felek előszerződést írtak alá a minap a közös vállalkozásról - tájékoztatták az MTI pekingi irodáját a magyar Geothermal Group képviselői.

Több mint 100 millió forintos pályázati forrással és 60 millió forintos önkormányzati hozzájárulással újították fel Zalakaroson az önkormányzat tulajdonában lévő Fürdő Hotelt.

A csütörtöki átadáson Cziráki László, a háromcsillagos szállodát üzemeltető Zalakarosi Fürdő vezérigazgatója elmondta: a felújításhoz több mint 100 millió forintot biztosított a kormányzat a Kisfaludy-programon keresztül.

A 22 szobás, 55 férőhelyes hotel felújítása keretében újrafestették a homlokzatot és a belső tereket, átalakították a vizesblokkokat és kicserélték az előterek burkolatait. Megújultak a szobák, ahol nemcsak a padlót, de a bútorokat is újra cserélték, illetve modernizálták a hotel konyháját is. A parkolót akadálymentessé tették és napelemes töltőt is beüzemeltek.

A vezérigazgató jelezte, az idei beruházások - mint a már felújított gyógycentrum és a készülő új szaunavilág - révén a fürdő mostani éve a megújulás jegyében telik. A tavaly elfogadott, hétéves fejlesztési terveik megvalósítását folytatva a jövő évben ifjúsági szálló és autós kemping kialakítását tervezik Zalakaroson.

30 éve történt

Nemzetközi Balneológiai Kongresszus

1989. szeptember 7., csütörtök - A nőgyógyászati betegségek gyógyfürdő-kezelésekkel történő gyógyításával kapcsolatos témákat vitatják meg a Nemzetközi Balneológiai Társaság résztvevői Budapesten. A Gellért Szállóban csütörtökön kezdődött tudományos tanácskozáson Európa hat országának mintegy száz fürdőügyi szakembere folytat eszmecserét. A másodszor megrendezett kongresszus mostani - kétnapos - programjának szervezője a Magyar Balneológiai Egyesület.

A konferencia döntően a meddőség és a nőgyógyászati gyulladásos megbetegedések kezelésével, illetve a műtéti utókezeléssel foglalkozik. A gyulladásos folyamatok csökkentésének, a sterilitás megszüntetésének egyik formája az úgynevezett melegkezelés. Ez a gyógyvíz, az iszap és az ásványi anyagok együttes alkalmazását
jelenti. A másik módszer a termálvízben található ásványi sókra építkezik. A kúrákban jelentős szerepe van az iszapnak. E témát kiemelten - előadás-sorozat formájában - tárgyalja a kongresszus.

Erőteljes téli kampányt folytat Ausztriában a Magyar Turizmus Zrt. Ennek keretében január végén az Österreich című osztrák napilappal közösen szerveztek kommunikációs kampányt. A lap Bécsben található újságkínáló eszközeire került ki a turisztikai szervezet reklámanyaga. Az Österreich napilapban pedig a magyar turisztikai célpontokkal foglalkozó cikkek, valamint hirdetések jelentek meg.

A reklámok üzenete az volt, hogy a síelés előtt, helyett, vagy után Magyarországon töltsék a szabadidejüket az osztrákok. Az akció a már sokadik alkalommal megszervezett Budapest Winter Invitation kampányhoz kapcsolódik. Az akcióban részt vevő hotelekben megszálló vendégek, - amennyiben három éjszakás tartózkodás mellett döntenek, akkor további - egy éjszakát ajándékba kapnak. A csomagajánlat része egy ingyenes fürdőlátogatás is, a Gellért, a Lukács, vagy a Rudas Fürdők valamelyikébe. Továbbá féláron válthatóak belépőjegyek a Széchenyi Gyógyfürdőbe.

Az idei nyáron termálmedencéket, öltözőket, csúszdákat, vizesblokkokat újítottak fel a fővárosi gyógyfürdőkben. A létesítmények ebben az évben még úgy is nyereséget termeltek, hogy az árvíz miatt több fürdőt is zárva kellett egy ideig tartani. Korábban a fürdőket üzemeltető társaság a fővárosi önkormányzat támogatása és az ingatlaneladások nélkül veszteséges lett volna. Azóta viszont az árbevételük a válság ellenére is évi 11 százalékkal emelkedik, felmondták a számukra hátrányos szerződéseket, és ennek révén 2011-ben már 50 millió forintos, tavaly százmilliós nyereségük volt, idén pedig több mint százmilliós pozitív egyenlegre számítanak.

A kedvező bevételi adatoknak köszönhetően jövőre is lehetőség nyílik fejlesztésekre, ugyanis a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. 2014-es költségvetésében 1,9 milliárd forint jut a létesítményeik karbantartására és felújítására.

Sok magyarországi gyógyfürdő vize nem csak fürdésre, hanem ivókúra formájában is hatékony lehet. Illetve vannak olyan gyógyforrások, amelyeknek a vizét nem is használják fürdőknél, hanem csak palackozzák. A legismertebbek közé tartozik a Salvus, a Parádi, a Hunyadi, a Mira víz, a Jódaqua, de sok fürdőhelyen ivókutakból is lehet vizet vételezni.

Kúraszerű alkalmazásuk előtt nem árt kikérni orvos, vagy szakorvos tanácsát. Általában hashajtásra, továbbá gyomor- és bélpanaszok esetén szokták javasolni ezeknek a vizeknek a fogyasztását. A tipikus ivókúra egy hónapig, vagy legfeljebb hat hétig tart. Az elfogyasztandó gyógyvíz mennyisége pedig mindig a kezelendő panasztól és a gyógyvíz sajátosságaitól függ. Fontos egyedileg tájékozódni, mert napi 2 decitől egészen a 1,5 literig terjedhet az elfogyasztandó mennyiség.

Egyes becslések szerint az elmúlt években felduzzadt termálfürdős kapacitás harmadával haladja meg a keresletet. Ebben pedig szerepe van annak, hogy egy adott településen a fürdőépítés általában közmegelégedésre történt az elmúlt években. Ebből következik, hogy az önkormányzatok előszeretettel vágtak grandiózus fürdőfejlesztési projektekbe. Manapság azonban már látszik, hogy sok esetben túllőttek a célon, és olyan települések is hatalmas élményfürdővel, gyógyfürdővel gazdagodtak, ahol sem a helyiek, sem többi belföldi turista nem tud elegendő forgalmat generálni. (A külföldiek pedig az olyan jól ismert magyarországi termálfürdők iránt érdeklődnek, mint Hévíz, Bükfürdő, vagy éppen Hajdúszoboszló). 

A dunaújvárosi Aquantis Élményfürdőt jelenleg 950 millió forintért árulja a tulajdonos bank, a fürdő tavaly augusztus vége óta zárva van. A szintén zárva tartó esztergomi Aquasziget Fürdő mellett egy félbemaradt hotelépítés is csúfoskodik. Pusztán a karbantartása évi 80 millió forintba kerülne, de a csőd szélén egyensúlyozó önkormányzat ezt sem tudja kifizetni. Kistelepülések is belefutottak félresikerült beruházásokba. Erre a "legjobb" példát a Zala megyei Gelse jelenti. Az ottani termálfürdő (a fenti képen) építéséhez 850 millió forintos hitelt vett fel a község. A fürdő tavaly bezárt, mert a működtető cég úgy látta, nem tudják gazdaságosan működtetni a létesítményt.

Egy új, gyerekeknek szánt részleg építése kezdőik meg szűk egy hónapon belül Zalakaroson. A fürdő saját és pályázati forrásból összesen 550 millió forintot fordít minderre. Ennek része lesz egy teljesen új gyermek-élményfürdő építése a jelenlegi kültéri uszoda felszámolásával. Családoknak szánt szauna, játszótér és új medencék is lesznek a kialakítandó részlegben.

Ezzel párhuzamosan a gyógyfürdő többi része is megújul, ezek a munkálatok szintén márciusban kezdődnek. Az élményfürdőből a gyógycentrumba költöztetik át a szaunákat, és új szolgáltatásként kültéri szaunát is építenek a létesítmény egy eddig kihasználatlan szegletében. Két új vendéglőt is építenek a strandfürdő területén, amelyeket vállalakozóknak fognak kiadni. Mindezeket részben saját forrásból, részben az Új Széchenyi Terv révén tudják megvalósítani.

A budapesti fürdőkkel kapcsolatban nincs mit szépíteni. Van több is, ami nagyon szép (Széchenyi Fürdő) és modern (Aquaworld), de drágák a belépőjegyek. A másik véglet igazából nincs, tehát az olcsó, de lepukkant változat hiányzik a kínálatból, némely, nyáron nyitva tartó strandfürdő inkább túlárazottnak tekinthető.

A fővárosban élőknek ezért lehet reális alternatíva valamely Pest megyében található termálfürdő felkeresése. A választék viszonylag széles, hiszen Albertirsán, Gödön, Ráckevén, Cegléden, Nagykátán, Tápiószentmártonban és Leányfalun is található egy-egy fürdő. Ezek közül a Ceglédi Termálfürdő tekinthető a legmodernebbnek, a 2000-es évek elején épült és tíz külső és fedett medencével működik.

A nagykátai gyógyfürdő a legújabb, hiszen a főépületet 2012-ben adták át, de maga a létesítmény nem olyan nagy, mint a ceglédi. A gödi strand (aminek vize bizonyítottan gyógyhatású) kissé puritánabb, érdekessége pedig az, hogy bár fedett fürdőrésszel nem rendelkezik, mégis nyitva tart a téli hónapokban is.

Munkára fogják Túrkevén a gyógyvízzel párhuzamosan felszínre kerülő metángázt. A szennyezőanyagot eddig kezeletlenül a szabadba engedték, holott energetikai célokra felhasználható lenne. Ugyanakkor a metán energiatermelésre való használata nem olcsó mulatság, ezért jött kapóra a városnak, hogy európai uniós támogatást nyertek a projekthez.

A 125 millió forintos beruházás októberben vette kezdetét. Elkészülte után a feltörő metángázt elválasszák a víztől és villamos, valamint hőenergia ellátására hasznosítják. Ezzel egyrészt biztosítani tudják a gyógyfürdőnek és a környező épületeknek a fűtését. Az esetlegesen feleslegesen megmaradó villamosenergiát pedig a hálózatba táplálva értékesítik.

A metángázt hasznosító rendszer várhatóan jövő év, azaz 2013 nyarára készül el.

Az elmúlt hónapokban több termálfürdő és gyógyfürdő is az anyagi gondjai kapcsán került be a hírekbe. Régóta ismert problémák vannak a dunaújvárosi, az esztergomi és újabban a makói termálfürdő üzemeltetésével. Ennek apropóján kérdezte meg az MTI Vancsura Miklóst, a Magyar Fürdőszövetség elnökét.

Vancsura szerint már egy fürdő építésének előkészítésekor fel kell mérni a létesítmény lehetőségeit, az eltartóképességét. Ezek azonban, mint jó néhány példa mutatja, nem történtek meg, vagy legalábbis számos esetben hibás döntések születtek. Ráadásul a fürdőépítés is speciális szaktudást igénylő feladat. Utóbbival valószínűleg a Hagymatikum Fürdő példájára célzott Vancsura, hiszen a makói termálfürdő hemzseg az építész öncélú megoldásaitól, miközben a funkcionalitás terén alapvető hiányosságokkal küzd.

A fürdőszövetségi elnök, aki egyben a sárvári fürdő ügyvezetője is, elmondta, hogy a sikeres üzemeltetés megteremtése érdekében hajlandók szakmai segítséget is nyújtani a szövetség tagjainak. A veszteséges fürdők átvilágítása ugyanis rámutathat a működtetési gyakorlatban meglévő hiányosságokra.

Felmérést készítettek júliusban és augusztusban a makói Hagymatikum termálfürdő vendégei körében. A válaszadók több mint kétharmada belföldi vendég volt, közel felük pedig makói. Csongrád megyén kívülről csak a vendégek 21 százaléka érkezett. A külföldi fürdőlátogatók körében a romániai vendégek domináltak.

A városon kívülről érkező turisták alapvetően elégedetten nyilatkoztak Makóról és azon belül is a termálfürdőről. 88 százalékuknak tetszik a Hagymatikum, a válaszadók fele pedig ha már Makón jár, akkor körbenéz a városban is. Kritikaként az úszómedence hiányát említették, valamint sokan drágállták a szolgáltatásokat.

A makói fürdő imidzs videója:

A vízben végzett hagyományos mozgásformák (úszás, víz alatti gyógytorna) mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend az úgynevezett aquafitness. Maga a mozgásforma kevesebb mint harminc éves múltra tekint vissza. A lényege, hogy vegyítik az aerobik, a torna és a vizes gyógytornák gyakorlatait. A különleges tornagyakorlatok során előnyt jelent, hogy a víz alatt könnyebben mozognak az ízületek, így azok is kipróbálhatják, akiknek egy aerobik edzés túlzottan megterhelő lenne. Ennek megfelelően túlsúllyal küszködők, cukorbetegek, asztmások is belevághatnak ebbe a sportba.

Az aquafitnessből egyébként rengeteg hasonló mozgásforma is kinőtt az elmúlt években. Létezik már aquaspinning, aquajogging (azaz vízben futás), aqua tai-csi is. Az aquafitness foglalkozások mostantól a siófoki Galerius Fürdő repertoárját is gazdagítják a szombati napokon. A foglalkozások pontos időpontjáról a fürdőben érdemes érdeklődni.

Rendkívül jó nyári főszezont zárt a Hajdúnánási Strand és Gyógyfürdő. A Hajdú Online beszámolója szerint a szálláshelyeik kihasználtsága 90 százalékos volt és a hatékony marketingmunkának köszönhetően közel telt házzal működtek a nyár legnagyobb részében. Ez hétköznaponként 1000-1500, hétvégenként pedig akár háromezer fürdőzőt is jelenthetett. 

Két másik hajdúsági fürdőben már nem voltak ennyire elragadtatva a nyártól. A tapasztalatok szerint ugyanis a túlzottan meleg időjárás sem kedvezett nekik. A Polgári Termálfürdőben még így is enyhén növekedett a vendégek száma. Ez hétköznap 2-300, hétvégén 7-800 fürdőzőt jelent. A püspökladányi fürdőben pedig elsősorban a gyógyászati kezelésekre érkező vendégekre építenek, de azt ők is tapasztalták, hogy a túlzottan meleg idő sem tesz jót a termálfürdő vendégforgalmának. Püspökladányban hétköznap 500, hétvégén ezer vendég fordult meg.

Az augusztus 20-t követő utószezonra a fürdők kedvezőbb belépőjegyárakkal készülnek. A tapasztalatok szerint ugyanis ebben az időszakban az iskolakezdés miatt visszaesik a vendégek száma.

Nincs egyszerű helyzetben a Zalaegerszegen található termálfürdő. A megyeszékhely környékén ugyanis számos konkurens fürdő működik: Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány, hogy csak az ismertebbeket említsük. Ráadásul a zalaegerszegi termálfürdő a jelenlegi formájában csak öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, tehát ebből a szempontból is van némi lemaradása. Nem véletlen, hogy a fürdő már a honlapján is azokat az erényeit sorolja, amelyek megkülönböztetik a többi termálfürdőtől.

Az egyik ilyen a fényterápiás fürdő. Ennek a lényege az, hogy sötétedés után különböző színű fényforrásokkal világítják meg a fürdő medencéit, ami egészen egyedi látványt nyújt. A zalaegerszegi fürdő sajátosságai közé tartozik, hogy a belterek levegőztetése egy különleges szűrőrendszeren keresztül történik, ami teljes egészében kiszűri a kültéri polleneket, így az élményfürdő területe mentes az allergén anyagoktól. Ezt különösen így augusztus táján tudják értékelni az allergiában szenvedők.

A fentieknek azonban meg is kérik az árát a zalai megyeszékhely fürdőjében, hiszen egy felnőtt belépőjegy 2500 forintba kerül. A nyugdíjasok és a gyerekek 14 éves korig ennek kevesebb mint a feléből is válthatnak belépőjegyet.

Bár az időjárás nem volt éppen ideális a szabadtéri strandoláshoz, mégis sokan vettek részt országszerte a strandok éjszakáján. A szervezők összesítése szerint a 40 résztvevő fürdőhelyen összesen 80 ezren maradtak a késő esti zárásig, ami a duplája a tavalyinak.

A strandok különféle programokkal is szórakoztatták az esti fürdőzőket. Volt, ahol közös tornát tartottak, máshol csillaglest, vagy éppen gitárestet szerveztek, a szegedi fürdőben pedig akár kártyajóshoz is fordulhattak a strandolók. A szervezők célja a tavaly indult rendezvénysorozattal az, hogy népszerűbbé tegyék a strandok, valamint a termálfürdők látogatását.

A Baranya megyében fekvő Szigetvár központjának felújítását nagyrészt uniós támogításból valósítják meg. Ennek során a város főtere és több környező utcája megújult burkolatot kap. Ezen kívül felújítják a csatornarendszert, modernebb lesz a közvilágítás, parkosabbá teszik a teret, valamint új parkolóhelyeket is kialakítanak Szigetváron.

A város vezetése a felújítástól azt reméli, hogy több turista fog érkezni a városba, de az új települési központ közvetve a szigetvári termálfürdő forgalmát is növelheti. A Szigetvárra érkező vendégek egy turisztikai kártyát is vásárolhatnak (Szigetvár Kártya). Ennek díja 1200 forint és 40 százalékos árengedményt biztosít a szigetvári gyógyfürdő belépőjegyeinek az árából. Miután egy felnőtt, egész napos belépőjegy 1500 forintba kerül, így már három fürdőlátogatás esetén megéri kiváltani a Szigetvár Kártyát.